Műszeres vízállósági vizsgálat

Műszeres vízállósági vizsgálat

A vízálló karórákat gyárilag víz elleni védelemmel látják el. A vízzel szembeni ellenálló képességük a vízállósági minősítésétől függően eltérő mértékű lehet, de ez a tulajdonságuk az idő múlásával egyre inkább gyengül, majd végül elvesztik vízállóságukat. A tömítések természetes elöregedése mellett egyéb veszélyforrások is leselkednek a karórák vízállóságára nézve. Sokszor észre sem vesszük, hogy az órát egy picit beütöttük valahová, ennek ellenére, ha egy ilyen jelentéktelennek tűnő ütés pont a beállító koronát, vagy valamelyik nyomógombot éri, akkor komoly veszélybe kerülhet a vízállóság. A tömítések elöregedése nagyon gyakran csak a legközelebbi megbontás alkalmával nyilvánul meg. Ilyenkor mindig a tömítés pillanatnyi állapotától függ, hogy újra vízálló lesz-e az óra, függetlenül attól, hogy addig az volt, vagy sem. Erről bővebben a Meddig marad vízálló egy óra? című fejezetben olvashatnak.

Az óragyártók egyöntetű szakmai ajánlása szerint az órák vízállóságát évente legalább egy alkalommal, illetve minden egyes megbontás után ellenőrizni kell nyomáspróba segítségével. Ezáltal az esetenként súlyos kiadásokkal járó beázások kockázata jelentős mértékben csökkenthető.

Elméleti alapok

Az óra belsejében lévő szabad teret levegő tölti ki. Ennek a levegőnek van egy bizonyos nyomása. Nevezzük ezt belső nyomásnak. Az óra határoló felületeire (üvegére, hátlapjára) belülről ez a belső nyomás hat. A bennünket, és az órát is körülvevő légköri nyomás (nevezzük külső nyomásnak) ellensúlyozza az órában lévő belső nyomást. Amíg a külső illetve belső nyomás közel azonos mértékű, addig az óra üvege és hátlapja nyugalmi állapotban van. Ha azonban órát körülvevő külső nyomás megváltozik, miközben az óra belső nyomása változatlan marad, akkor a határoló elemei (üveg, hátlap) bizonyos mértékű alakváltozást szenvednek. Fordítva is igaz, tehát ha a belső nyomás változik meg, miközben a külső nyomás változatlan marad.

A vízállósági vizsgálat során pontosan ezeket - a nyomásra illetve térfogatváltozásra vonatkozó fizikai törvényszerűségeket használjuk fel. Egy zárt térben kell a nyomást (külső nyomás) változtatnunk, és figyelnünk az alakváltozás mértékét. Ez utóbbi sem egyszerű feladat, mivel olyan rendkívüli érzékenységű mérő szenzorra van szükség, amely folyamatosan monitorozni tudja a változást, és melynek felbontása legalább 1 mikron, azaz a milliméter ezred részét is érzékeli. Amennyiben a külső nyomás változásának hatására a térfogatváltozás nem következik be, vagy a megváltozott külső nyomás állandó értéken tartása közben az alakváltozás ellentétes irányba vált át, akkor annak az az oka, hogy kiegyenlítődik a külső illetve belső nyomás, ami csak akkor lehetséges, ha az óra átereszt.

Egyébként ez a nyomáspróba során előidézett alakváltozás cseppet sem természetellenes az órára nézve, mivel a használata során ez szinte mindennapi jelenség. Ez játszódik le akkor is, amikor pl. az időjárás hatására lehűl vagy felmelegszik az óra, és a belső levegő hőmérsékletének megváltozása miatt megnő vagy lecsökken a belső nyomás. Szintén hasonlóan viselkedik, ha egy magasabb hegyre megyünk fel, vagy pl. repülőgépen utazunk. Tehát a vizsgálat során semmi szokatlan nem történik az órával, csupán a körülményeket tudatosan alakítjuk.

A vízállósági vizsgálat technikai hátteréről

A vizsgálat során azt kell megállapítanunk, hogy az óra a vízállóság vonatkozásában ellent tud-e állni annak az igénybevételnek, amely a rendeltetésszerű használat során esetlegesen felmerülhet, azaz a maximálisan fellépő statikus és dinamikus nyomás együttes hatásának. Mindezt olyan biztonságos körülmények között kell elvégeznünk, ahol egy esetleges beázás veszélye teljesen mértékben kizárható. Éppen ezért erre a feladatra speciális berendezéseket fejlesztettek ki.

A vízállósági vizsgálatok elvégzéséhez magas színvonalú technikai háttérre van szükség. A nyomáspróbához használatos korszerű, megbízható műszerek beszerzési ára egy kisebb kategóriájú gépkocsi árával vetekszik. Így érthető módon nem tartoznak az órás műhelyek alapfelszerelései közé. Léteznek ugyan olyan egyszerűbb berendezések, amelyek árban csupán töredékébe kerülnek a modern készülékeknek, azonban használhatóság és megbízhatóság tekintetében meg sem közelítik a korszerűbb változatokat. Sajnos hazai viszonylatban még ez utóbbiak használata sem mondható általánosnak, de a komolyabb szakmai elhivatottsággal rendelkező órás szakemberek eszköztárában már néha felbukkan egy-egy ilyen egyszerűbb készülék.

Szervizünkben jelenleg háromféle vízállóság vizsgáló berendezés van használatban, melyek között megtalálható a svájci Witschi cég legújabb professzionális csúcskészüléke is. Ez jelenleg a világ legkorszerűbb vízállóság vizsgáló készülékének számít, Magyarországon nagyon kevés óraszerviz rendelkezik ezzel a modellel.

A vízállósági vizsgálat menete

Az elméleti részben megismert, a vizsgálathoz szükséges feltételeket a speciális műszerek segítségével tudjuk laboratóriumi körülmények között előállítani. A nyomáspróba során egy zárható légkamrába behelyezzük az órát, melyben - az óra vízállósági besorolásától, illetve egyéb tényezőktől függően - adott mértékű vákuumot vagy túlnyomást állítunk elő. Ebben egy vákuumszivattyú illetve egy magasnyomású légkompresszor van segítségünkre. A legkorszerűbb műszerek vákuum és túlnyomás segítségével egyaránt bevizsgálják az órát, s ezzel a megbízhatóság tovább fokozható. Az alakváltozás folyamatos figyelésére szolgáló szenzor rendkívül érzékeny, már 0,01 mikron (a milliméter százezred része !!!) méretváltozást is érzékel. Az egész mérési folyamatot egy programozható mikroszámítógép felügyeli. 

A vizsgálat néhány percet vesz igénybe, és az órára nézve teljesen biztonságos A műszer segítségével a legkisebb mértékű szivárgás is kimutatható, tehát megbízható képet kapunk a tömítések pillanatnyi állapotáról.

Ha a nyomáspróba segítségével kiderül, hogy az óra valahol átereszt, akkor adott esetben a vízállóság helyreállítására is van lehetőség. Ki lehet cserélni pl. a hátlaptömítést, illetve a gombok, koronák esetében is van mód az orvoslásra. De akkor is nagy jelentősége van a vizsgálatnak, ha csak tudomást szerez az óra tulajdonosa arról, hogy a karóra már nem vízálló, és ennek tudatában már nem viszi vízbe. Ugyanis ha abban a hitben van, hogy az óra vízálló, akkor egész biztos, hogy beázik, ami adott esetben igen komoly javítási költséget vonhat maga után. Nem ritka, hogy csak néha-néha, és egészen kis mértékű nedvesség kerül az órába a használat során, így a beázásról csak igen hosszú idő elteltével szereznek tudomást. Közben viszont a belső oxidáció beindul, és folyamatosan tönkreteszi a szerkezetet. A műszeres vízállósági vizsgálattal viszont az ilyen kis mértékű beázási pontok is kimutathatók.