Fülbevaló kisokos

Patent zár (hagyományos patent zár)
A leggyakrabban használt és az egyik legrégebbi fülbevaló zár típus. A fülbevaló fej részéből kiinduló hajlított szárra, a fül mögött egy rugalmas fém betétes patent zárszerkezet hajlik rá. Bizonyos esetekben a szár végét elgörbítik és a patent részre lyukat fúrnak, amibe a hajlított rész bepattan. ez megakadályozza a kikapcsolódás lehetőségét.

Stekkeres (bacon rugós, stiftes, bedugós, húzózáras)
Főleg kisebb fejű fülbevalóknál alkalmazható, népszerűsége abból adódik, hogy bármely méretű fülcimpánál hordható. Általában a szár a fülbevalófej közepére kerül, de vannak modellek amiknél ez eltér, és a fej felső részére van forrasztva. A fülbevaló fejéből kiinduló stiftre, a fül mögött egy stekkert (fékezőt) húzunk, azzal rögzítjük. Létezik menetes fajtája is, amely még biztonságosabb viseletet jelent.

Francia (vagy Orosz) záras
A francia/orosz-zár a legrégebben használt zárszerkezetek közé tartozik. Nagyon közkedvelt a nők körében, mivel szinte láthatatlan, észrevehetetlen (elbújik a fülcimpa mögött) és nem avatkozik bele a fülbevaló alakjába. A szár végén egy kis bemarás található, melyhez kapcsolódik a másik, mozgatható rész. Ezt a kapcsolási típust az egyes ékszerészek is előnyben részesítik, mivel elegáns hatást keltenek. Használhatóak a legtöbb fülbevalónál vagy a báli ékszereknél.

Bepattintós (önmagába záródó)
A bepattintós zárszerkezet népszerű és ismert a nők körében és közkedvelt a férfi fülbevalóknál is. Főleg a kisebb karika fülbevalóknál használatos, ahol a mechanikus elem két részre osztja a fülbevalót. Önmagába záródó szerkezet, ahol a szár a szemközti kis mélyedésbe fekszik. Záráskor „kattanás “ hallható.

Bedugós klipsz (Omega zár)
Ez a fülbevaló zárszerkezet nem olyan gyakori, mint például a patentos zár, de egészen praktikus.  A hagyományos klipsz, a patentos zár és a stekker kombinációjából jött létre. Mechanikus kapcsolási mód, ahol a szár befűződik a fülcimpán található lyukba és ráhajlik egy klipszes zár. A masszív, nagyobb daraboknál használják ezt a szerkezetet. Ez a fajta klipsz megvédi a fülbevalót a kiesés ellen, ami a hagyományos klipszeknél sokszor előfordul.

Cső zár (önmagába záródó)
A karika fülbevalóknál alkalmazzák, amelyet egy csőből alakítanak ki. A cső egyik végéből kiinduló stift a cső másik végébe záródik.

Sorompó zár
Szintén a karika fülbevalóknál használják. A szár, a cső szemközti végén lévő villájába kapcsolódik. A szár mint egy sorompó nyílik fel és csukódik le.

Bébi zár (elöl kapcsos zár)
Ez a zárszerkezet kimondottan a gyermek fülbevalóknál használatos, tehát a bébiktől egészen 6-8 éves korig. A bébizár a fülbevaló előlapján helyezkedik el, vagyis a díszítő elem felett található egy kis karika/rés, melybe kapcsolódik a fülön átmenő szár. A hajlított akasztó egyszerűen befűződik a fülcimpán található lyukba. Ez a zárszerkezet összefogja a fülbevalót, megakadályozva a kiesését.

Beakasztós (horogzár, kampózár, afrikai akasztós)
Kezdetekben a bizsu ékszereknél használták, de mára az aranyból, és főleg az ezüstből készült fülbevalóknál is alkalmazzák. Gyakran rögzítik a szárat a fülcimpa mögött egy kis gumidugóval, ami megakadályozza a fülbevaló kiesését.

Átfűzős fülbevaló
Ez a modern típusú zárszerkezet főleg a hosszabb, lógós fülbevalókra jellemző. A fülbevaló a saját hosszának feléig fűződik be a fülcimpán keresztül, tehát mindkét vége szabadon lóg. Ez a zárszerkezet nem nagyon megbízható, ezért nem alkalmas a fizikai munkát végzők számára.